Felidézte: 2013-ban fogadta el a kormány a kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiát, és döntött arról, hogy folyamatosan növeli az erre fordítandó összeget. 2020-ig a GDP 1,8 százalékát kívánják elérni, 2030-ig pedig a 3 százalékot – közölte.
A miniszter elmondta, hogy az ÚNKP-n keresztül jelenleg 12 milliárddal támogatják a tudományos utánpótlást, a tudományos életpályát, valamint a kiváló oktatók és kutatók pályán tartását, illetve az egyetemek tudományos teljesítményét akarják ösztönözni.
Balog Zoltán emlékeztetett rá: május 5-én jelentek meg az ÚNKP egyéni ösztöndíj-pályázatai, melyekre a 2017/2018-as tanévben hozzávetőleg 4 milliárd forint jut, és ezzel mintegy 2 ezer ösztöndíjast tudnak támogatni. Alap-, mester-, osztatlan és doktori képzésben résztvevők, doktorjelöltek, fiatal kutatók pályázhatnak 5, illetve 10 havi ösztöndíjra, a támogatott célcsoporttól függően nettó 75 ezer és 350 ezer forint közötti összegre havonta. Ez kimondottan jövedelem jellegű támogatás – húzta alá tárcavezető, hozzátéve, hogy maguk az intézmények is kapnak támogatást, 8 milliárd forint jut a kiválósági minősítésekben részesült intézményeknek idén. Közölte: a kormány döntése értelmében 2018-as költségvetésben plusz 15 milliárd forint érkezik ehhez, így összesen 23 milliárd forint a felsőoktatási intézményi kiválósági programba.
Megjegyezte, hogy a felsőoktatási kerekasztalnak, a rektori konferenciának régi javaslata, hogy a felsőoktatási intézményi kiválósági programra fordított összeg fokozatosan elérje az állami támogatás 10 százalékát, azaz a felsőoktatási intézmények éves összegének 10 százaléka kutatásra-fejlesztésre-innovációra fordítódjon.
Ez az alap folyamatosan rendelkezésre áll, a minisztériumon belül egy bizottsággal állapítják meg a támogatás feltételeit az állami intézmények számára – fűzte hozzá, kiegészítve azzal, hogy a cél a magyar felsőoktatási kutatás hosszú távú nemzetközi versenyképességének a biztosítása.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora arra emlékeztetett, hogy a tudomány, innováció, kutatás támogatására jelentős pályázati pénzek állnak rendelkezésre – mintegy 130 milliárd forint -, azonban ez nagyon célzott, irányított kutatásokat tesz lehetővé. Az egyetemekkel szemben elvárás a magas szintű képzés és a kutatás, ehhez pedig tudományos műhelyekre van szükség – fejtette ki -, ezért is javasolták, hogy 10 százalék jusson kutatásra, s „azt gondolom, ez a szám most összeállt.”
Ez nagyrészt nem műszerekről szól, emelte ki az elnök, hanem 60 százalék erejéig a humánerőforrás finanszírozásáról, ami azt is jelenti, hogy az arra érdemes kutatókat, tudósokat a mainál jelentősebben el lehet ismerni anyagilag. De nemcsak a topkutatókat és tudósokat kell elismerni – mutatott rá Bódis József -, figyelni kell arra is, hogy egyrészt a kutatók, oktatók akarjanak ebbe a kiemelkedő rétegbe kerülni, másrészt lássanak olyan életpálya-modell maguk előtt, ami itthon tartja őket versenyképes bérrendszerrel.
A tudományos műhelyek jelentőségével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a tudományos kutatás finanszírozása intézményi szinten történik.
Mint az ELTE honlapján olvasható, a fogadó felsőoktatási intézmények saját nyertes pályázóik ösztöndíj összegének 40 százaléka mértékében kutatási-működési támogatást kapnak. Az Új Nemzeti Kiválóság Program 2017/2018-as tanévi pénzügyi kerete hozzávetőleg 4 milliárd forint, amelynek csaknem az ötödéért az ELTE hallgatói és oktatói pályázhatnak. Az ösztöndíjakat az oktatásért felelős miniszter adományozza.
Az eseményen készült videó megtekinthető itt.
