Magyarországon a titkos információgyűjtés mechanizmusa jelenleg úgy működik, hogy arra az igazságügyi miniszter ad engedélyt, ami nem független a végrehajtó hatalomtól – ezt kifogásolja korábban meghozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. Mint arra Péterfalvi Attila rámutatott, ebből nem következik, hogy nem maradhat meg a miniszter engedélyezési jogköre, csupán az, hogy kell építeni fölé egy független kontroll mechanizmust.
A magyar alkotmánybíróság egy 2013-as döntésében a titkos információgyűjtések feletti kontroll esetében három szakaszt különített el: az engedélyezés és a végrehajtás feletti ellenőrzést, valamint az utólagos kontrollt. Jelenleg csupán ez utóbbival rendelkezik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Az új törvénytervezet szerint az engedélyezés és a végrehajtás feletti ellenőrzés jogkörét is megkapná a hatóság, ami az elnök szerint azért előnyös, mert a hivatalnak már van tapasztalata a titkos információgyűjtések bizonyos mértékű ellenőrzése terén. Amennyiben a módosítást az országgyűlés elfogadja, az engedélyezés kontrollját a hatóságra bízza úgy, hogy azt 48 órán belül el kell küldeniük a NAIH-nak, akinek innentől kezdve további 72 órája van arra, hogy az engedélyezés jogszerűségét ellenőrizze.
A törvénytervezet módosításával tehát valamennyi szakasz – engedélyezés, végrehajtás, utólagos ellenőrzés – kontrollja biztosított lenne – zárta szavait a hatóság elnöke.
